Edzői filozófiám

„A teljesítmény csak egy szám. A sport benned van.”

Edzői filozófiám talán radikálisnak hangzik. Ez azért van, mert egy része a sportmúltamból származik, a másik – ami talán a nagyobb rész – a pszichológusi munkámból. 

Alappillérek: Önbizalom, önelfogadás, a mozgás öröme, énhatékonyság, tettvágy, külső és belső motivációk megtalálása, amatőr-sportolói identitás kiépítése – teljesítménytől függetlenül.

Számomra a sportban nem csak a testi fejlődés a fontos, hanem a mentális és az érzelmi fejlődés is. Nekem kevés a sikerhez, ha a kliensem fogy, izomtömeget pakol fel magára, gyorsabb, erősebb és kitartóbb lesz. Ezek csak extrák, kiegészítők. Nekem a siker az, ha az utazása során önbizalomra és érzelmi tudatosságra is szert tesz; megtanulja jobban elfogadni magát; megtanul büszkének lenni a sikerért tett, akár kis lépésekre is; a sport számára nemcsak egy újévi fogadalom, egy kötelező napirendi pont lesz. A célom, hogy igazi amatőr sportolói identitás építsek ki, hogy maguk számára, belül büszkén fel merjék vállalni: „futó vagyok”, „testépítő vagyok”, „CrossFites vagyok” „streetworkoutos vagyok” „túrakerékpáros vagyok” „úszó vagyok”, stb.

Egy amatőr sportolónál nincs minimumteljesítmény meghatározva:
- Ha „csak” 2-3 km-t tudsz futni, de neked a futás az identitásod része, fontos neked, ad valamit, kötődsz hozzá, attól még ugyanúgy futó vagy, mint egy ultramaratonista.
- Ha „csak” a Hármashatárhegyre/Tubesre/Dobogókőre mész fel, de fontosak számodra a hegyek, az erdő, a természet, attól még ugyanúgy hegymászó vagy, mint aki a K2-re vagy a Kancsendzöngára megy fel
- Ha „csak” 1-2 kg izomtömeget szedtél fel, vagy „csak” 3-4 kg-tól szabadultál meg, de fontos számodra a testeddel való munka, a tested és a fizikumod alakítása, és valóban kötődik az identitásodhoz, nemcsak egy instagramfotó vagy nyaralás kedvéért teszed, attól még ugyanúgy testépítő vagy, mint a bikinimodellek és a kétajtós szekrények a Mr. Olympia színpadán.

Radikális példák. Szerintem is. Azért, mert az amatőr sportolói létben – az élsporttal ellentétben – nem az számít, hogy mit érsz el, hanem az, hogy minek érzed magad. Nem mondom, hogy a későbbiekben a teljesítmény, idő, progresszió, nem játszik szerepet. Ezek is fontos motiváló tényezők, csak másodlagosak a sport szeretetéhez és a mozgás öröméhez képest.

 

A teljesítmény csak egy szám. A sport benned van.

 

Egy radikális sportélmény, mely nagyban hozzájárult gondolkodásmódom megváltozásához:

Aquagain Løbet, 2022. szeptember 4., Brørup, Dánia. Félmaraton.

Korábban fanatikus félmaratonista voltam. Rendszeresen álltam dobogón. Ha 1:32:00 felett futottam, elégedetlen voltam magammal. 1:30:00 és 1:32:00 volt az elfogadható szint. 1:29:32 PB.

Ezen a versenyen 1:38:58-al álltam a dobogó harmadik fokán, kényszeredett mosollyal, de a könnyeimmel küszködve – „hogy lehettem ilyen gyenge”. Ahogy ott álltam a dobogón, bejelentette a speaker, hogy most ér célba az utolsó futó. Ekkor a rendezvényen lévő ÖSSZES RÉSZTVEVŐ, kísérők, futók, családtagok, bámészkodók, mindenki odafordult, és hatalmas ováció és tapsvihar tört ki, sokan odamentek gratulálni is.
Ekkor elpattant valami. Ekkor realizáltam, hogy valami nincs rendben a gondolkodásmódommal. Az öltözőben már nem bírtam visszatartani a könnyeim. „Kőkemény magyar férfiként” sírtam a meghatottságtól. Elégedetlen voltam az 1:38:58-as időmmel, míg a tömeg ünnepelte a futót, aki célba ért. Célba ért. Lefutotta. Teljesítette. Megcsinálta. Ekkor jöttem rá, hogy az amatőr sportolói létben nem a „MENNYI?” hanem a TETT a fontos.